Szójaviasz

Szójaviasz

Ez az a viasz, amit még nem próbáltam soha, de már sokat olvastam róla.

A szójaviasz is az egészséges viaszokhoz tartozik, mert ennél sem szabadul fel semmilyen mérgező anyag, és a környezetben könnyen lebomlik.
Világos színű, krémes állagú, amit darabos vagy pasztillás formában lehet megvásárolni a boltokban.

Mivel nagyon alacsony az olvadáspontja (40-55°C), így leginkább tégelyes gyertyákat szoktak belőle csinálni. Állítólag jól lehet színezni és az illatokat is jól adja le. Ruhából és bútorról könnyen eltávolítható.
Sokáig ég, nem nagyon kormol, viszont több helyen felhívták a figyelmet: száraz, hűvös helyen, közvetlen hőtől, napfénytől és nedvességtől távol kell tartani. Na meg, nem szereti a hirtelen hideget sem, mert megrepedhet.

Úgy tudom, hogy nagyon kezdőknek ezt a viaszt ajánlják a legjobban, mert könnyű vele bánni, így hamar pozitív élményeket szerezhet vele az ember, bár nyilván ennek a viasznak is megvannak a maga sajátosságai. Nem egyszer olvastam azt a problémát, hogy hűlés után elválik a pohár falától, meg megreped a teteje. Persze, ebben a viaszban is maradhatnak légbuborékok, amik rontják az égést, így ennél a gyertyánál is érdemes megszurkálni a gyertya tetejét a kanóc mellett, majd vagy ráönteni még egy kis meleg viaszt, vagy hőlégfúvóval át kell melegíteni annyira, hogy a lyukakba befolyjon az olvadt viasz.

Kanócokból lehet hozzá használni növényi alapú gyertyákhoz készült pamut kanócot vagy fa kanócot, bár utóbbiról olvastam, hogy sokat kell vele kísérletezni, cserébe viszont nagyon hangulatos tud lenni a ropogó fa hangja. Ha Te szeretnéd kipróbálni a szójaviaszt fa kanóccal, én azt tanácsolom, ha egy fa nem működik, próbáld ki, hogy kettőt raksz egymás mellé, állítólag úgy már jól szokott égni a gyertya. A kanóc magasságát 5-10 mm-re kell visszavágni minden meggyújtás előtt. Fa kanócnál is mindig le kell csippenteni az elszenesedett részt, majd minden meggyújtásnál addig kell égetni a gyertyát, míg fel nem olvad faltól falig.

Ennél a viasznál is igaz az, hogy öntés előtt fel kell melegíteni a poharat, hogy lassabban hűljön ki, lehetőleg ne váljon el a pohár falától és hogy ne repedjen meg a teteje, majd legalább 24 órát állni kell hagyni, mielőtt meggyújtod. Ha illatot is teszel hozzá, akkor 2-3 napig ajánlott várni a meggyújtással. Illatra vonatkozólag úgy tudom, 6% az optimális, de max 7-8%-ot szabad a viaszba rakni.

Amúgy a szójaviasz az, amiből előszeretettel készítenek még süti gyertyákat, mert a félig lehűlt viaszt könnyen fel lehet verni, így ezzel tudod imitálni a habot, amit kanállal vagy habnyomó zsákkal tudsz kinyomni olyanra, hogy tejszínhab kinézete legyen.

Ez a gyertya alapanyag önmagában nem alkalmas forma gyertyának az alacsony olvadáspontja miatt, mert könnyen szétfolyik, így valamilyen viasszal össze kell keverni. Én olyan videót láttam, ahol paraffinnal keverik 50-50% arányban, de persze ilyenkor elveszíti az egészséges mivoltát, cserébe viszont lesz forma gyertyád, ami külsőre olyan, mint egy szója gyertya, belsőre viszont a paraffin tulajdonságai a jellemzőek. Hallottam már olyat is, hogy valaki méhviasszal keverte, így megmaradt az egészséges gyertyája.

A tégelyes gyertyák tetejét előszeretettel díszítik az emberek szárított virággal, csillámporral, ásványokkal. Azt ne felejtsétek el ilyenkor, hogy a virág meggyulladhat, így azt mindenképp időben távolítsátok el a gyertya tetejéről! A csillámpor pedig ronthatja az égést, ha a kanóc szálai közép kerül, így azzal bánjatok óvatosan, nehogy emiatt ne tudjátok élvezni a gyertyát. :)

Képek forrása: pexels.hu